Leírás

Módszer: Lépcsők

Dióhéjban

Egymást követő megoldási módok, amik mind a probléma alapos átbeszélésére irányulnak különböző szereplők bevonásával. Az általános megoldás, hogy a soron következő lépcsőre akkor lépnek, ha az előző pontban szereplő módszer nem hozott megoldást. Helyzettől függően azonban előfordul, hogy átugranak egy, vagy akár több pontot is.  A tapasztalat azt mutatja, hogy a 2-3. lépcsőnél a problémák 90%-a megoldódik. Az erőszakmentesség és az egymás iránti tisztelet megléte végig hangsúlyos.

1.       Szeretnék, hogy a konfliktust maguk a résztvevők rendezzék le egymás között.

2.       Ha ez nem sikerül, akkor egy mentor segítségével beszélik meg a problémát.

3.       A tanári-mentori stáb vitatja meg a történteket, itt nincsenek jelen az érintettek, viszont egy – a stáb tagjai közül választott – „védangyal” képviselheti őket.

4.       Bevonják a szülőket is, az ő segítségükkel próbálnak rájönni, lehet-e valamilyen – az iskolában nem látható – oka a problémának.

5.       Külső (az iskola mindennapi életében és a konfliktusban nem érintett, de a diákokat ismerő) segítséget hívnak – pl. egy önkéntes órákat tartó személyt.

6.       A teljes diákközösség elé viszik a problémát, itt már mindenki hozzászólhat.

7.       Ha még mindig fennáll a konfliktus, akkor a diákot a stáb elé hívják. Ekkor már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a viselkedése nem elfogadható.

Ez a beszélgetés kétféleképpen végződhet. Esetleírás készül, ehhez minden résztvevő hozzáadhatja, mit élt meg, szerinte mi vezetett idáig, hogyan rendezhető a probléma. Ha ezután abban állapodnak meg, hogy van mód a rendezésre, akkor megteszik a szükséges lépéseket és a diák esetleg kap egy jóvátételi feladatot. Ha arra jutnak, hogy nem feloldható a probléma, akkor a diák távozik az intézményből.

Implementáló intézmény

Háttérinformációk az intézményről

A hajdani Rogers Középiskola a 2012/2013-as tanévben Rogers Akadémia néven kezdte meg működését, immár nem akkreditált intézményként. Egy alapítvány és a szülők tartják fent és kontrollálják. A váltás következményeként a korábbi, kb. 40 diák helyett jelenleg 10-en (12-22 évesek) járnak ide, a főállású munkatársak száma 3, rajtuk kívül óraadó szaktanárok és alapítványi munkatársak dolgoznak az intézményben.

Ide többnyire a közoktatást megjárt, s ott rossz tapasztalatokat szerzett diákok jutnak el, akik nem szívesen járnak iskolába, motiválatlanok, teljesítményük rendre elmarad képességeiktől és lehetőségeiktől, nem találják a helyüket, nem hiszik el, hogy többre képesek. Az intézmény célja, hogy a diákoknak visszaadja a tanulás felelősségét és örömét, döntési lehetőségeket biztosítva számukra abban, hogy mit, hogyan és mikor tanulnak. Mindezt minden tanév elején egy – mentorokkal átbeszélt, szülők által is jóváhagyott – szerződésben vállalják, ami tartalmazza vizsgaidőpontjaikat is. Egy tantárgyból egymás után több év anyagából is levizsgázhatnak, de csak akkor kezdhetnek meg egy új tanévet, amikor letették az előző tanév minden vizsgáját. Vizsgázni havonta egy napon van lehetőségük.

Három kötelező tantárgy van: angol, matematika és szociális alapismeretek (konfliktuskezelő, személyiségformáló programok). Az ún. „saját órákon” készülnek fel a diákok vizsgáikra egyénileg, mentor segítségével. A mentorok mentálhigiénés szakemberek, akik folyamatosan a gyerekek körül vannak, feladatuk észrevenni, ha valami gond van, ha valahol megakad egy gyerek. Segítségükkel a szülőről lekerül a tanulás terhe, az ő dolga a szerződésben kitűzött cél teljesülésének szemmel tartása.

Ezen kívül vannak még: „külsős napok” hetente egyszer (helyszín lehet egy kémiai labor, állatkert, múzeum, stb.), „felajánlott órák” – szabadon választható projektjellegű foglalkozások (témája pl. Biblia, Shakespeare) – „szaktanári konzultáció” – itt egy tanár 1-2 diákkal foglalkozik egyszerre, ütemezi a tananyagot, megválaszolja a kérdéseket, feladatokat ad, együtt készülnek a vizsgákra valamint „önkéntes órák”, amit ismerős, érdekes mondanivalóval rendelkező, magasan kvalifikált önkéntesek tartanak.

A program bevezetésének előzményei

Megoldandó konfliktusok – annak ellenére, hogy sok lehetőségük van egymás megismerésére – időről-időre itt is előfordulnak és éppen a kis létszám miatt szembetűnőek, megkerülhetetlenek. Probléma volt például azzal, amikor valaki folyamatosan trágárul beszélt, más családi konfliktusok miatt kezdett agresszíven viselkedni. De nem jellemző, hogy egymásnak szándékosan fájdalmat okoznának. A fizikai erőszak sem jellemző.

Miért ezt a módszert választották?

A középiskolai időszakban még a Vének Tanácsa elé került az a diák, aki valamilyen konfliktusba keveredett társaival, vagy tanárával. Itt egyenlő számban képviseltették magukat – társaik által megválasztott – diákok és – a többi tanár által választott – tanárok. Jelen volt még egy – az érintett diáktól és esettől független – koordinátor, akinek az ülés levezetése és jegyzőkönyv készítése volt a feladata. A cél az volt, hogy mindenki elmondhassa a saját szemszögéből a történteket, megértsék egymást és magukat is. Esetenként jóvátételi feladatot is kaptak a tanács előtt megjelentek.

Amikor kevés diák lett, ez a módszer tovább nem működhetett és lassan kialakult helyette a Lépcsők módszere, ami megtartotta a Vének Tanácsa bizonyos elemeit (alapos átbeszélés, tanárok és diákok bevonása, jóvátétel).

A bevezetés lépései

Nem történt bevezetés, az egymás után következő lépcsők folyamatosan alakultak ki az intézmény fennállása során.

Érintettek

Attól függően, hogy a lépcső melyik fokán tart a problémamegoldás, egyre több szereplő vonódik be. A konfliktus résztvevőin kívül először egy mentor, majd a tanári kar, szülők, önkéntes (aki találkozott már a diákokkal, de a konfliktusban nem érintett), végül minden diák.

Személyi és tárgyi feltételek

Sem szakértőkre, sem tárgyi feltételekre nincs szükség. Az egyetlen szereplő, aki semmilyen módon nem érintett, a külső segítségnyújtó.

A program, eljárás folyamata

Két éve kezdett kialakulni a módszer, azóta több ízben alkalmazták már.

Tapasztalatok és eredmények

Általában nem kell végigjárni a lépcsőket, az első fokoknál megoldódik a probléma. Ennek feltehetőleg az is oka, hogy a prevención van a hangsúly – mindenkivel sokat beszélgetnek, mindig van idő egymást meghallgatni, így a gyerekek jól ismerik és könnyebben elfogadják önmagukat és egymást is. S ha el is jutottak a konfliktusig, akkor is fordítanak figyelmet arra, hogyan lehetne elérni, hogy az adott diák legközelebb ne kerüljön ilyen helyzetbe.

Nehézségek és kihívások

Lassú a folyamat, sok energia-befektetést kíván és még így sem biztos, hogy van megoldása. Mivel kicsi az intézmény, gyerekek és tanárok egyaránt közel állnak egymáshoz, így felmerül az igény, hogy ha valaki elfogadhatatlanul is viselkedik, mindenképpen segítsenek neki. Ez viszont esetenként ellentétes a többi gyerek érdekével, amit szintén figyelembe kell venni. Ezért sokáig húzódhat a folyamat, nehézséget okoz a lezárása.

Tipp

Mivel ez a módszer sok beszélgetéssel jár, személyre szabottan foglalkozik a gyerekekkel, olyan intézményeknek ajánlható, amik kis létszámmal működnek, vagy egy nagyobb közösség kisebb csoportokra van bontva, ahol a személyes viszonyok határozzák meg a kereteket. Fontos, hogy a vezetés és a tanári kar elkötelezett legyen az erőszakmentesség mellett.

Intézmény adatai

·         Név: Rogers Akadémia

·         Intézményvezető: Csizmazia Katalin

·         Cím: 1113 Budapest, Bocskai út 37.

·         Telefon: +36-1-2745758

·         Honlap: www.rogersakademia.hu

·         Kapcsolattartó: Csizmazia Katalin, intézményvezető

·         Elérhetősége: rogersakademia@gmail.com